Maya a múlthéten először fogta meg úgy igazán a felé akasztott csörgőt. Nem hadonászott és a véletlen elért hanghatáson fellelkesülve tanulta meg, hogy eléri a csörgőt és ő szólaltatja meg. Nem. Ő nyújtott kézzel, egyenesen közelített a játék felé, percekig koncentrálva, amíg a megfelelő szögben, centiről centire haladva került egy fókuszpontba a kezecskéje és a megfogni kívánt csörgő karikája. Közben néha még nyögdécselt is, mint korábban, amikor kakilt, úgy tűnik nála ez a koncentráció jele, mely egy számára élvezetes tevékenységet kísér. Én meg rohantam a telefonomért, hogy mielőbb felvegyem apának is a jelentet. A figyelem és a szenzomotoros működés ezen fantasztikus és ugrásszerű fejlődése majdnem megríkatott. Pár hete éphhogy csak felketette az érdeklődését az olyan játék is, ami nem zenél a feje felett. Most meg a kéz és a tekintet összehangolásával (ez komoly idegrendszeri fejlődés!), célirányosan, önindítottan vezérelt motoros akciókat hajt végre. Pár nap alatt a műveletet olyan szintre fejlesztette, hogy már nem percekig koncentrál, hanem jóval hamarabb eléri és kézbe veszi a játékot. És azt megtartja a még kicsit esetlen és rosszl záródó öklöcskében! sőt, a szájához viszi és rágogatni kezdi. Szerintem három hónaposan ez nem semmi! Ez most egy olyan ugrásszerű motoros fejlődésnek lesz szerintem az alapja, ami lehetővé teszi, hogy pikk pakk összehangolja a két keze mozgásást, és már mindent a szájába fog tudni tuszkolni, valamint javul a látása, a koordinációja, motiváltabb lesz, hogy elérjen dolgokat, hiszen már tud velük mit kezdeni, és ennek érdekében hajlandó lesz megerőltetni magát és hasról hátra fordulni és viszont.
